Coruscant. A galaxis ékköve. Milliónyi faj képviselőinek lakhelye szerte a Köztársaság területéről. Pontosabban immár a Galaktikus Birodalom fővárosa. Syrena Rolands kapitány az Ellenálló nevű hajó ablakából figyelte a bolygó méretű város lassú forgását, miközben arra készült, hogy leszálljon a planétán. Syrena karcsú, feltűnően csinos nő volt, vízesésként vállaira omló barna hajjal, és igézően szép zöld szemekkel. Gyakran akadtak, akik lebecsülték és azt hitték, hogy bármit megtehetnek vele, de néhány törött kéz és orr, végül ráébresztette őket tévedésükre. Most is, mint általában, vörös kezeslábast viselt, melyet fekete övvel díszített a derekán, amire két lézerpisztolyt erősített.

Az Ellenálló egy Dynamic-osztályú hajó volt, mely fűszert és egyéb értékes kereskedelmi árukat szállított Coruscantra. Leginkább egy YT-1300-as koréliai teherhajóra emlékeztetett, bár annál robosztusabb volt. Manapság egy ilyen hajó ritkaságnak számított. Szinte őskövületnek tartották, hiszen már a Régi Köztársaságban is elterjedt típusként funkcionált. Ez csak még értékesebbé tette Syrena szemében, akinek még az apja, Alsten Rolands hajtott végre rajta alapvető módosításokat. Kicserélte a hiperhajtőművet és a fegyvereket egyaránt, de a nagygenerál részeként át is festették, így most fehér és kék színben tündökölt. Tökéletesen megfelelt az üzletük felvirágoztatására. Syrena még apjától örökölte meg a vállalkozást, miután meghalt. Egyetlen lányaként, hogy teljesítse végakaratát, elfogadta döntését. Végül nem is bánta meg. Azóta bejárta a fél galaxist, vagyont és tapasztalatot szerezve általa. A Klónháború vége óta ugyan alapos változások történtek a hajdani Köztársaságban. Adók emelkedtek, a kereskedelmi utakat katonai ellenőrzéseknek vetették alá és egyéb szankciókat erőltetett a Szenátus a polgárokra. Bár Syrena sejtette, hogy a szenátorok csupán bábok a Császár kezében, aki vasmarokkal kormányozta birodalmát.

Syrena szomorúan pillantott az egykor fenséges Jedi-templom romjaira, ahogy elhúztak felette. Akárcsak az apja, Ő sem hitte soha, hogy a Jedik fellázadtak volna a Köztársaság ellen, akárhogy próbálta is Palpatine és Vader bizonyítani állításukat. Persze a propagandagépezetük teljes erővel dübörgött, s akadtak, akik befolyásolhatóak voltak általa. Alig három év telt el a templom pusztulása óta, de az emberek úgy viselkedtek, mintha semmi sem történt volna, miközben a Birodalom sötét árnya hullott rájuk. Ráadásul időközben, hála a megalakult katonai akadémiáknak, a klónkatonákat elkezdték felváltani az önkéntesek. Ifjú férfiak, akik elcsábulva a Birodalom ígéreteitől jelentkeztek a hadseregbe.

– Közeledünk a leszállóplatformhoz – zökkentette ki gondolataiból Syrenát twi'lek másodpilótája, Nuro Rha. A férfi már a kezdetektől vele dolgozott, s a lány teljesen megbízott benne. Fakó, vörös bőre kellemes összhangban állt sárga szemével, mely ravaszul csillogott magas homloka alatt. Fejéből kinövő lekkujait a vállán átvetve hordta, akárha egy hosszú haj lett volna.

– Igen, már látom is – biccentett a kapitány. – Úgy tűnik a mi drága barátunk, Yrias alig várja, hogy leszállítsuk az árut.

Yrias Angavel egy kövér, minden hájjal megkent üzletember hírében állt, aki rendszeres vásárlónak számított. Állítólag a Császár kegyeit kereste, mivel a Szenátusba, akart bekerülni, amire meg is volt az esélye, mivel rendelkezett a megfelelő kapcsolatokkal hozzá. Mindez nem érdekelte Syrenát, míg a férfi jól fizetett. Márpedig Yrias mindig a legmagasabb áron vásárolt.

– Kapcsold be a stabilizátorokat! – rendelkezett Syrena, miközben óvatosan letette a hajót a platformra, s kinyitotta a lépcsőfeljárót.

– Öröm látni téged, Syrena – fogadta Yrias, miután kiléptek a hajóból, majd a nagydarab, ezüstös hajú férfi kezet fogott vele. Húsos tenyerében szinte eltűnt a lány kecses kézfeje. Rakodó droidok és három rodiai várakozott mögötte. – Remélem kellemes utatok volt idáig!

– Elég unalmas. Sehol egy kalóz banda, mióta csillagrombolók felügyelik az utakat. Csalódáskeltő – nevetett Syrena.

– Azért néha még előfordul. Emlékezz, egy hónapja kis híján elkaptak minket – emlékeztette kapitányát Nuro Rha.

– Igazad van. Már el is felejtettem. De elég a cseverészésből és térjünk rá az üzletre.

– Határozott, mint mindig – hajtott fejet a kereskedő, majd intett a mögötte álló, ezüstszínben ragyogó 3PO protokolldroidnak, s utasította, hogy utalja át az áruért járó pénzt Syrena számlájára.

– Igenis, gazdám – felelt a droid, majd a platform termináljához sietett és végrehajtotta a tranzakciót.

– Nuro… segíts kirakodni az árut, kérlek!

– Rendben – biccentett a twi'lek.

Így hát Syrena és Yrias félrehúzódtak, hogy az embereik nyugodtan kirakodhassanak. Yrias hajója már szintén a platformon vesztegelt, készen az áru elszállítására. Szögletes teherhajó, mely otromba külsővel rendelkezett, ám tárolókapacitása jelentősen nagyobb volt, mint az Ellenállóé.

– Apád ma lenne hatvan éves, igaz? – nézett a lányra a férfi, megtörve a szünetet köztük.

– Igen.

– Ha rád nézek, mindig őt látom. Jó barátok voltunk.

– Ebben biztos vagyok – pillantott hálásan a kereskedőre Syrena, majd témát váltott. – Úgy hallom politikai pályára készülsz.

– Gyorsan terjed a pletyka ezek szerint.

– Talán nem igaz?

– Dehogynem. Lehet, hogy a Császár kezében összpontosul minden, de még mindig nagy a befolyása a Szenátusnak. Ha be tudnék jutni a belső körökbe, elég hatalmam lenne, hogy megpróbáljak javítani a dolgokon – szorította ökölbe kezeit Yrias.

– Mi a baj? Miért vagy ilyen feszült?

– Tisztában vagy vele, hogy a bátyám az Aratech Repulzor Vállalat feje, igaz?

– Természetesen.

– Csak volt. Egy nappal ezelőtt megölték a lakásán.

– Egek! Sajnálom Yrias – tette a férfi vállára a kezét Syrena.

– Egy fejvadász ölte meg. A vállalatnak most új vezetője van, aki Palpatine talpnyalója. A bátyám nem akarta alárendelni magát a Császárnak. Kiderítettem, hogy Palpatine parancsára ölték meg, Syrena! Ezért akarok bejutni a Szenátusba, hogy minden lehetséges módon megpróbáljam megbosszulni a halálát – sziszegte Yrias, lehunyt szemekkel, türtőztetve viharként dúló haragját szívében. – A forrásaim szerint néhány szenátor szeretné visszaállítani a Köztársaságot. A Birodalom egyértelműen zsarnoki uralomra épül.

– Attól félek, veszélyes játékba kezdtél – ingatta fejét a lány, miközben Coruscant soha nem szűnő légi forgalma kitartóan hömpölygött körülöttük, ahogy a horizont felé közeledő nap korongja fénylő ragyogásba vonta őket.

– Mindennek ára van.

Alighogy kimondta, egy lézersugár szelte át a levegőt, megtalálva a férfi szívét, akinek felkiáltani sem maradt ideje, ahogy a lövedék átjárta testét. Abban a pillanatban kilehelte lelkét, de ezzel párhuzamosan egy robbanás reszkette meg a platformot, s Yrias hajója egy lángcsóva kíséretében darabokra szakadt. A lökéshullám mindenkit ledöntött a lábáról, majd a hajó sűrű fekete füstöt okádva zuhanni kezdett a mélybe, áttörve a légi forgalom járművein, gyanútlan átutazók életét oltva ki ezáltal.

Nem messze tőlük, egy felhőkarcoló peremén állt az a fejvadász, aki leadta a halálos lövést és aktiválta a bombát. Quannak hívták, s a Selkath fajhoz tartozott. A selkathok értelmes, vízi faj, akik szülőhelye a Manaan nevű bolygó volt. Remek úszók, akik félig a halakra hasonlítanak, de két lábbal és karral rendelkeznek, akár egy ember, bár a kezük három karmos ujjban végződik. Bőrük zöld vagy kék színben fordul elő, s hosszúkás koponyájukról két nyúlvány lóg le a szájuk mellett, akár egy bajusz. Még a Régi Köztársaság idején a Manaan kulcsfontosságú bolygóként funkcionált, mivel egyedül ott lehetett beszerezni a Kolto nevű folyadékot. Mielőtt a Bacta vette volna át a szerepét.

Miután vizorján ellenőrizte, hogy célpontja megsemmisült, Quan hátára csatolta puskáját, aztán beszállt siklójába. Elvégezte a feladatát. Ideje kereket oldani, mielőtt valaki rajtakapná. Jobban nem akart belefolyni a Birodalom ügyeibe.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés